Néprajzi Múzeum

A budapesti Néprajzi Múzeum Európa egyik jelentős szakmúzeuma, 2022-ben átadott új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye.  

Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein túl itt található a Kárpát-medence és az Európán kívüli kultúrák országosan legnagyobb, de közép-európai szinten is számottevő etnográfiai anyaga. Az intézmény kultúrstratégiai szerepköre, valamint az állományvédelem és a digitalizáció területén vállalt kompetenciafeladatai révén a Kárpát-medence múzeumainak munkájára is hatással van.

Az új Néprajzi Múzeum Budapest egyik legrégebbi parkja, a Városliget kapujában épült fel a Napur Architect tervei alapján.  

Az 56-os nemzeti emlékhelyet közrefogó két épületszárny egy 1 kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák lombozatának magasságába. Ez a „szakrális átkelő” egyúttal – a Hősök tere zöld reflexiójaként – a névtelen hősök előtt is tiszteleg, miközben múzeumi funkciójából fakadóan felöleli és egyben tartja a nemzeti és egyetemes műtárgygyűjteményt. A Néprajzi Múzeum a tervezők szándéka szerint a főváros pesti oldalának olyan emlékezetes pontja kíván lenni, amely megajándékozza a látogatót a budai hegyek panorámájával, új perspektívát nyit a Hősök tere és a liget zöldje felé. Keleti szárnyának tetejéről a Parlament kupolája is látható. A mesterséges völgyet formáló zöld tetőkert a pihenés és elmélkedés tere, a megbékélés építészete.

A föld mélyében elhelyezett, közel 7 ezer négyzetméteres, az időszaki és állandó tárlatoknak otthont adó szövevényes kiállítótér-rendszer különleges eleme a ház teljes hosszán átívelő lépcsőzet, amelynek mentén húzódik a Kerámiatér színpompás látványtára.  

Az épület koronája az üveghomlokzat, amelyen körben egy közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszterszerkezetű fémrács fut végig. A pixeleket speciális robot helyezte be a több mint 2 ezer lézervágott alumíniumrácsba, a kis kockákból pedig 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze. A díszhomlokzat hálója a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem összegzi a gyűjtemények és a Néprajzi Múzeumban folyó munka 150 évre visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.