A meccs emberei Zsidók és labdarúgás a két világháború között című időszaki kiállítás

A labdarúgás nyugat-európai országokhoz képest későn honosodott meg hazánkban, az első futball-labda valamikor a 19. század utolsó negyedében került Magyarországra. A századfordulótól viszont viharos gyorsasággal szerzett rajongókat a sport, 1901-től bajnokságokat rendeztek, 1902-ben pedig Európában elsőként játszott Magyarország és Ausztria nemzetek közötti válogatott mérkőzést. Gyorsan fejlődött főként a főváros labdarúgása, az első világháború előtt Európa élmezőnyébe tartozott, ebben az időszakban Magyarország játszotta a legtöbb válogatott mérkőzést a kontinensen.

Mivel a magyar labdarúgás a századfordulón született, Budapest polgári világában, így természetes, hogy a sportág szereplői között jelentős volt a zsidó középosztály szerepe. A klubvezetők, a mecénások és futballbírók tekintélyes része tartozott az izraelita felekezethez, de a labdarúgók között is számottevő volt az arányuk. A futball azonban nem vált „zsidó sporttá”, sokkal inkább jellemezte egyfajta sokszínűség.

Időszaki kiállításunk szeretne betekintést nyújtani a korszak futballjába, e mellett négy csapat és tizenkét játékos életébe. Kiállításunk a 20. század első felében jelenetős három klub Magyar Testgyakorlók Körének (MTK), a Ferencvárosi Torna Clubnak (FTC), az Újpesti Torna Egyletnek (UTE), illetve a cionista Vívó és Athletikai Clubnak (VAC) állít emléket. Tíz kiemelkedő izraelita labdarúgó és edző egyéni sorsát mutatjuk be, akik sokat tettek nemcsak a hazai, de a nemzetközi labdarúgásért is, és két olyan játokosét, akik a vészkorszak idején mentették zsidó honfitársaikat.

Szeretnénk a felidézni a korszak hangulatát, hogy a futball hétről hétre emberek tízezreit csalta ki a lelátókra, megmutatni azt a futballhőskort, amelyben a magyarországi zsidóság jelentős szerepet játszott és hozzájárult a sportág hazai aranykorához.

Megnyitó: 2025. április 27. 13 óra
A kiállítás a 2025-ös év végéig látogatható.