A szívre kattintva hozzáadhatja a programot a kedvenceihez. A Kedvencek menüpontban rendezhetők és kinyomtathatók a kiválasztott programok.

Európai szobrászat 1350–1800 állandó kiállítás

Állandó kiállítás
kiállítás

A Régi Szobor Gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a 18. század végégig terjedő hat évszázadának közel 650 művét őrzi. A kiállítás a gyűjtemény mintegy 100 remekművét mutatja be, a német késő gótika, az itáliai reneszánsz és a legjelentősebb osztrák barokk szobrászok alkotásait, köztük olyan mesterműveket, mint Tilman Riemenschneider Madonna-szobrát, a firenzei származású velencei építész és szobrász, Jacopo Sansovino különleges viasz Madonnáját, vagy az osztrák barokk extravagáns alakjának, Franz Xaver Messerschmidtnek a Karakterfejeit.

A tárlat a Szépművészeti Múzeum legismertebb szobrainak bemutatásán túl, a művek készítésének műhelytitkaiba is betekintést enged. Az évszázadok során a szobrászok sokféle anyagot használtak, és a szobrok és domborművek díszítésére és festésére is változatos eljárásokat dolgoztak ki. Ezek minél szemléletesebb bemutatására a múzeum restaurátorai a kiállított szobrok egy-egy részletét kiemelő mintadarabokat készítettek, amelyeken a művek keletkezése fázisaiban is nyomon követhetővé válik.

A középkorra a gótikus faszobroknak sokféle díszítési módja alakult ki. A nemcsak díszítő szereppel, de szimbolikus jelentéssel is bíró aranyozást számos más technikával együtt használták, például gravírozással, amit jól példáz a kiállításon Jörg Lederer (Füssen, 1470 körül − Kaufbeuren, 1550) szárnyas oltára.

A 15. századtól az itáliai szobrászat kedvelt anyaga a változatos formában használt agyag. Ebből készültek rendszerint a szobrok első vázlatai és sok esetben a megrendelő számára készült kis méretű modellek is. Az 1440-es évek elején Luca della Robbia dolgozta ki az égetett agyag, azaz a terrakotta mázas változatának készítési módját, ami rövid időn belül rendkívül közkedvelté vált Firenzében. A Robbia-műhely, majd később a Buglioni-műhely nagy számban készítette a kiállításon is látható mázas terrakottákat.

A reneszánsz Itáliában nemcsak az agyagot használták vázlat és modell készítésére, hanem a viaszt is. Ugyanakkor a viasz sérülékenysége miatt kevés ilyen mű maradt fenn, így a kiállítás igazi különlegessége Jacopo Sansovino (1486−1570) márványszobra modelljének szánt aranyozott viasz Madonna-szobra.

A reneszánsz kori Firenzében, Velencében és Padovában virágzott a bronzszobrok és -plakettek öntése. Az Andrea Ricciónak (1470–1532) tulajdonított Európa elkrablása kisbronz jól szemlélteti a bronzöntés 15. század végi fejlődését és a padovai humanista körök korabeli ízlésvilágát.

Az osztrák barokk extravagáns alakjának, Franz Xaver Messerschmidtnek (1736−1783) a szobrászat történetében egyedülálló, grimaszokat ábrázoló híres büsztsorozatából, a Karakterfejekből, három a Szépművészeti Múzeumban található, amelyek a kiállításon is megtekinthetők. A Karakterfejek mellett a gyűjtemény többi Messerschmidt-szobra is látható.