Egy vértanú keresztelkedett meg a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban - Ervin Gábor életpéldája a vészterhes időkben

Egy vértanú keresztelkedett meg a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban
Ervin Gábor (1912-1944) életpéldája a vészterhes időkben

Előadó: Dr. Kránitz Mihály atya
Időpontja: 2025. június 21-én (szombat) 20:00 órakor
Helye: Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom altemploma
Időtartama: kb. 45 perc

Ervin Gábor:
Ervin Gábor hét éves volt, amikor családja az izraelita vallásról katolizált. Keresztelési anyakönyvi bejegyzését a Budapest-Belvárosi Főplébánia anyakönyvei őrzik.

Már fiatalon papnak készült, ezért a budapesti Központi Szemináriumban tanult. 1934-ben szentelték pappá. Először budaörsi káplán volt, majd 1936-tól 1944-es haláláig a Salvator Nővérek budapesti Salvator Tanítóképző Intézetben volt hittanár.
19 éves volt, amikor első komolyabb tanulmányát írta gróf Széchenyi István vallásosságáról. Doktori dolgozatának „Az emberi természet sebei és gyógyulásuk” volt a címe.

Példaképei Szent Tamás, Newman, Prohászka Ottokár voltak, s külön megemlíti Réginald Garrigou-Lagrange francia neotomista teológust is. A teológia és a filozófia mellett a pszichológia is érdekelte.
Ervin Gábor lelkivezetőként részt vett a zsidótörvényekben érintettek védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkájában. Ennek 1944-től titkára is volt. Felvarrta reverendájára a sárga csillagot, hogy így mutassa ki szolidaritását édesanyjával és testvéreivel, valamint az egész magyar zsidósággal (papként ugyanis nem volt kötelezve a sárga csillag viselésére). Amikor látta a csoportokba terelt zsidókat, hangosan szóvá tette a történéseket, ezért a rendőrség őrizetbe vette, de rövidesen elengedték.
A saját élete is veszélyben forgott, de ő üldözötteket rejtegetett. 1944 december elején nyilasok törtek be hozzájuk, és Ervin Gáborral együtt mindenkit elhurcoltak.
Háztartási alkalmazottja a későbbiekben elmondta elmondta, hogy látta, amint a fiatal papot és édesanyját a Kapás utca 46. szám alatti nyilas székházban megkorbácsolják a nyilasok.
Források szerint mindkettőjüket 1944. december 3-án a Batthyány térnél, a Duna alsó rakpartjánál végezték ki.

Boldoggá avatása:
2025. március 18-án jelentette be a budai alsó-rakparton Dr. Erdő Péter bíboros, hogy a magyar katolikus egyház kezdeményezi Ervin Gábor vértanú boldoggá avatását.
 

Az előadóról:
Kránitz Mihály teológus professzor 1959-ben született Budapesten. 1989-ben szentelték pappá. Egyetemi tanár, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2018-tól protonotárius, kanonok.
2012-ben előadója volt az Ervin Gábor születésének 100. évfordulójára szervezett konferenciának, valamint 2025-ben szervezője a vértanú életútját és munkásságát feldolgozó tudományos ülésnek.