OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár

A zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben. Az első szerzetesek Clairvaux-ból érkeztek, és a rendi határozatok értelmében már hoztak magukkal könyveket, így regulát, liturgikus naptárat (kalendáriumot), lelki olvasmányokat (Bibliát, egyházatyák és ciszterci írók munkáit), valamint egyházi és világi tudományokhoz szükséges műveket. A zirci monostor a pilisivel a Magyar Királyság két legnagyobb ciszterci apátsága volt a középkorban. A kutatások szerint egy ilyen apátság könyvtárában a kódexek száma százra becsülhető. A zirci monostor a virágkorát a 13. században élte, jó gazdálkodása lehetővé tette, hogy 1232-ben horvát területen egy új apátságot alapítson (Gotó, ma Kutjevo). A 15. század már a hanyatlásról szólt, csökkent a szerzetesek száma, az anyagi és lelki irányítás gubernátorok, majd kommendádorok kezébe került. Írásos emlékei, oklevelei a török időkben nyomtalanul eltűntek. Legkésőbb 1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, elnéptelenedett.

Az apátságot az 1700-as évek elején újraalapították a sziléziai Heinrichauból érkezett szerzetesek, és a középkori köveket felhasználva új, egyemeletes barokk apátságot építettek. Ebben helyet kapott egy könyvtárterem is, amelynek az állományát a Sziléziából hozott könyvek képezték. Az első, 1815-ben készített kéziratos kötetkatalógusban 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben.

Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok, felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széles körű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka.

A könyvtár állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották, és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már 65 ezer kötetnyi könyvből és folyóiratból válogathattak a szerzetesek és a környékbeli értelmiség.

A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, ezzel komoly károkat okozva a bútorzatában és az állományában. 1950-ben Magyarországon a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is betiltották. Szerencsére a hazai művelődésügy döntéshozói között voltak olyanok, akik ismerték a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentőségét, ezért úgy határoztak, hogy a könyvtárat eredeti helyén, érintetlenül kell megőrizni. 1953-ban a bibliotéka felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, ekkor nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról. 1989-től újra élnek ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a műemlék könyvtárat továbbra is a nemzeti bibliotéka tartja fenn, működteti 2011 óta a múltját, jellegét legjobban tükröző Ciszterci Műemlékkönyvtár néven.

A gyűjtemény 70 ősnyomtatványt és 400 antikvát tudhat magáénak, közülük Magyarországon több csak Zircen található meg. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.

Az intézmény napjainkban kettős feladatot lát el: múzeumként a látogatók szakszerű tárlatvezetésen ismerhetik meg Magyarország egyik páratlan kultúrtörténeti emlékét; szakkönyvtárként értékes régi állományával, külön olvasóteremmel várja a kutatni vágyókat.