Egri vár

Közös történelmi örökségünk a Vármúzeum. A Dobó István Vármúzeum, mint történelmi emlékhely és kultuszhely feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.

A Dobó István Vármúzeum törekszik arra, hogy tudományos központ, az igényes ismeretterjesztés és tudományos megalapozottságú történelmi interpretációk helyszíne, közösségi tér és turisztikai attrakció is legyen, gyűjteményei a lehető legteljesebben és a lehető legszélesebb körben hasznosuljanak.

A Vármúzeum megyei hatókörű és gyűjtőterületű intézmény, 1958-tól viseli a Dobó István Vármúzeum nevet. A múzeum létrehozásának gondolata a 19. századra vezethető vissza, melynek előzményei és egyúttal összetevői: az egri Lyceumban elhelyezett érseki gyűjtemény, az egri várásatások leletei, Legányi Ferenc paleontológiai gyűjteménye és a Gárdonyi ház. 1948-ban a Városi múzeumot a Buttler-házban rendezték be. Az egri vár 1957-ig a honvédség kezelésében működött, csak a kazamaták voltak megtekinthetők, végül a honvédség kivonulása után, 1958-tól költözött a múzeum a várba.

Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat. Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.