A szívre kattintva add hozzá a programot a kedvenceidhez! A kedvencek menüpontban rendezhetők, nyomtathatók a kiválasztott programok.

A nyírbátori Krucsay-oltár

2021. június 26. 19:00 – 20:00
előadás

Egyedi helyszín: A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom altemploma

A nyírbátori gótikus stílusú, egyhajós teremtemplomot Báthori István erdélyi vajda kezdte el építtetni a család ősi fészkén 1480-ban. Közel száz év múlva azonban a templomot és a kolostort felgyújtották, kifosztották, a templom alatt lévő kriptákat is feldúlták. 130 év után, 1717-ben Kelemen Didák, Erdélyből származó minorita szerzetes kezdte meg a templom helyreállítását, a munkálatok 1725-ig tartottak. A kriptákat is rendbe hozták, és ettől kezdve oda csak a kiváltságosok temetkezhettek, amit az 1717 utáni feljegyzések is tanúsítanak. A Felső-Tiszavidék apostolának is nevezett szerzetes a katolikus vallás üldözésének idején a lerombolt templomok helyett új templomok és iskolák építését szorgalmazta.
A templom oltáraitól témájában és kivitelezésében is különbözik a hármas csoportból álló, tíz jelenetben harminc szoborral Krisztus szenvedését bemutató Krucsay- (Passió-) oltár. Cselekménysorozata az Olajfák hegyén történtek jelenetével indul, a bal oldali konzolon az ostorozás, jobbról és balról fent Jézus megcsúfolása látható, míg középen az „Ecce homo” jelenete. Itt Pilátus török turbánt, díszes kaftánt visel. Az ostorozó katonák kuruc kori pitykegombos ruhába öltözött poroszlók. Az „Ecce homo” alatt helyezték el az építtetők Krucsay János és Pogány Borbála címerét. Az ostorozással átellenben a keresztre vitel látható, míg lent, az oltár jobb sarkán a keresztre feszítés. Az oltár liturgikus központjában a kálvária áll. A predella mélyén a halott Jézus fekvő szoboralakja látható.
Az oltárt nem mindennapi története szerint Nádfőy Krucsai János kisvárdai várkapitány, Magyarország utolsó pallosjogú ura, földesúr és felesége, Pogány Borbála építtette engesztelésül 1731-ben.
forrás: Magyar Kurír

Az előadóról:
LAKATOS JÓZSEF PÉTER – szobrász-restaurátor
Rákoshegy, 1945. 1963-ban faszobrász szakmunkásvizsgát tett, 1966-ban érettségizett Budapesten. 1962-től dolgozott faszobrász-restaurátorként előbb a budapesti Szépművészeti Múzeumban (mestere Németh Kálmán volt), majd 1974-től nyugdíjba vonulásáig a Magyar Nemzeti Galériában. A MAOE-nak és elődszervezetének 1975 óta tagja. Kezdettől fogva, 1964-től részt vett a Tóth Tibor vezette XVII. kerületi Művészetbarát Kör és Képzőművészeti Szakkör munkájában. Megalakulása óta törzstagja a Gyulai Nyári Művésztelepnek. A Molnár-C Pál Baráti Társaság, valamint a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság tagja.

Csoportos képzőművészeti kiállításokon rendszeresen szerepel Budapest XVII. kerületében, vidéken, valamint a Gyulai Művésztelep tárlatain. Grafikákat is készít. A képzőművészet mellett versmondóként is aktív: 1997 óta tart előadóesteket szerte az országban.

Az oltár történetéről 2021. június 26-án (szombaton) 19:00 órakor tart kb. 30 perces előadást Lakatos József Péter szobrászművész a Múzeumok éjszakája keretében a templom altemplomában.
Az előadást követően a program résztvevői Lakatos József Péter szobrászművész társaságában felkeresik a templom toronykilátóját, ahonnan megcsodálhatják az éjszakai Budapest csodálatos panorámáját.
A karszalaggal rendelkező látogatók a programot követően 10% kedvezményt kapnak a közeli Monk's Bistrot étteremben a számla végösszegéből (Piarista köz 1.)