Épületlátogatás a Fővárosi Törvényszéken

A Hauszmann Alajos által tervezett, az Alkotmány, a Nagy Ignác, a Markó és a Bihari János utcák által határolt épületet – a Fővárosi Törvényszék, valamint a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. Objektumának közös otthonát – 1890. július 14-én adták át a használatnak. A 113 évvel később, 2003-ban műemlékké nyilvánított palotát maga Ferenc József is számos dicsérő jelzővel illette.  Legdíszesebb tárgyalója az úgynevezett esküdtszéki terem, amely ma is őrzi eredeti formáját. A tárgyaló legfőbb dísze Feszty Árpád hat táblaképe. 
Ehelyütt fontos megemlíteni azt is, hogy az FT könyvtárának kiállítószekrényében megtekinthető az 1822-ben Werbőczy István neve alatt megjelent magyar törvénytár, a Corpus Iuris Hungarici, amely a könyvtár legrégebbi kötete.

Idén először lesz alkalma az érdeklődőknek megtekinteni a Fővárosi Törvényszék legújabb kiállítását, amelynek központi témája egy közel száz évvel ezelőtt, 1925 januárjában Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége által elkövetett „darabolós gyilkosság”.  Az áldozat a városszerte ismert és tisztelt budapesti polgár, Kodelka Ferenc jómódú hentesmester – nagyszámú húsbolt és számos vágóhíd tulajdonosa – volt. Halálának körülményei, az elkövetőkhöz fűződő viszonya, valamint a Léderer-házaspár zavaros ügyei igencsak felkeltették a kortárs közvélemény érdeklődését. Az úgynevezett Kodelka-ügy egyszerre adott témát a pop- és a magas kultúra területén alkotóknak. A korabeli kuplé – „Lédererné mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába!” – bizarr szövege, a nem kevésbé hátborzongató Syrius-feldolgozás hangzásvilága az 1970-es évek első felében, valamint Szász János filmes adaptációi – ld. Léderer-ügy (1985), A hentes, a kurva és a félszemű (2017) – mind-mind azt mutatják, hogy a tiszazugi arzénes asszonyokhoz hasonlóan Lédererék is túlélték a halálukat. Lédererné például nem csupán szimbolikusan, hanem valójában is túlélte, hiszen bár a Fővárosi Törvényszék jogelődje, a Budapesti Királyi Büntető Törvényszék elsőfokon halálbüntetésre ítélte a 32 éves asszonyt, a különböző eljárások lezárultával az ítélőtábla végülis fegyházbüntetéssel sújtotta a nőt.

A kiállítás egyik legfőbb különlegessége, hogy a jogtörténet és az igazságszolgáltatás története iránt érdeklődők a Léderer-ügy bírósági iratanyagának meghatározó részét digitalizált formában, könnyen áttekinthető módon tanulmányozhatják.

Az érdeklődők óránként vezetett séta keretében tekinthetik meg a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termét és könyvtárát, valamint a "Léderer-kiállítást". A séták 17.00, 18.00, 19.00, 20.00, 21.00, 22.00, 23.00 és 00.00 órakor indulnak. Az egyes csoportok létszáma maximum 25 fő lehet.

Az épületbe történő belépéskor biztonsági okokból az érkezők ruházatát és táskáját átvizsgálják. Ruhatár és értékmegőrzés a helyszínen nem biztosított.
Csak 15 fő feletti csoportok részére van lehetőség előzetes regisztrációra, amelyet az [email protected]  e-mail-címen lehet megtenni 2024. június 21-én 12.00 óráig!