Thúry György Múzeum
1705-1712 között Kanizsa várának köveiből építette barokk stílusban a város földesura, Grasics Jakab. A 18. század közepén a Batthyány család tulajdonába került, a kanizsaiak „hercegi vár”-nak nevezték el. Itt kaptak helyet a hercegség Kanizsa környéki gazdaságainak hivatalai, uradalmi tiszttartói ház lett, s 1945-ig itt működött a hercegi erdőhivatal. Az udvari épületben kapott helyet 1805-1822 között a zsidó hitközség imaháza is. 1922 és 1947 között itt működött a Zalai Közlöny szerkesztősége és kiadója. Az épület 1968 óta a Thúry György Múzeum otthona.
Ékes öltözetek - sokszínű hagyományok
A programok az Eltemetett múlt - Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában és a Minél cifrább, annál szebb - A bőszoknyás-gyöngyösnecces népviselet Zalában című, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott időszaki kiállítások köré szerveződnek. Közös a két kiállításban a díszes fejfedő, a középkori gyöngyös párta és a 19. század végi - 20. századi gyöngyösnecc (díszes női fejfedő) viselettörténeti bemutatása. A két időben távol eső korszakot a földrajzi elterjedés köti össze, a legszebb párták és a legszebb gyöngyösneccek a Kis-Balaton környékének településeiről, Dél-Zalából ismertek.
Programjaink
- kiállítás
- kiállítás
- kiállítás
- kiállítás
- gyermekprogram
- attrakció
- attrakció
- attrakció
- attrakció
- tárlatvezetés
- tárlatvezetés
- gyermekprogram
- színház
- egyéb
- színház
- zene
- tárlatvezetés
- attrakció
- kreatív foglalkozás